1946-ban a tantestület új tagjai a következők
lettek:
Ø
Kerényi Gyuláné (Cluicker Klára)
Ø
Gerőfi Miklósné (Prágai Klára)
Ø
Balogh Kitner Sándorné (Nagy Irma)
Ø
Geletey János
A forint megjelenése előtt 1946-ban érdekes
megtekinteni a pedagógusok keresetét. Ma már nem lehet átgondolni sem,
hogy ez mennyit ért!
Várnagy
Miklós |
1946.
június |
66.000
milliárd pengő |
|
1946.
július |
20.000
billió pengő |
Szőke
Ferencné |
1946.
június |
140.250
milliárd pengő |
|
1946.
június |
43.500
billió pengő |
1946. jún. 2-án megalakult az úttörőmozgalom. A
Szabadság sugárúton az úttörőcsapat megalakulásáról a Székesfővárosi
Tankerületi Főigazgatóságnak 1947. okt. 6-án írt jelentésben foglaltak
szerint 1946 decemberében indult meg a szervezési munka. Először 35
tanuló jelentkezett, a foglalkozásokat 12-en látogatták szorgalmasan.
Szellemi irányítójuk Faludy József, segítőtársai Kerényi Gyuláné,
özv.Thury Józsefné tanítónők voltak. 1947. nov. 22-én a csapat
újjáalakult és 22 fiúval és 7 lánnyal kezdte meg működését. Az új csapat
vezetői Siklósi Kálmán és Csornay Magda tanítók voltak. A csekély
érdeklődés okát abban jelölték meg, hogy a tanulók 60 %-a az ifjúsági
vöröskeresztnek, 20 %-a a cserkészet tagja, valamint a szülők
idegenkedtek az úttörőmozgalomtól.
1946 novemberében a vallás- és közoktatási
miniszter a magyar társadalomhoz felhívást intézett, melyben hálás
köszönetet mondott azoknak a nevelőknek, akik a Szlovákiából
áttelepített családok gyermekeit óvták-védték az „áttelepítéssel járó
minden testi és lelki megrázkódtatástól.” A Szabadság sugárúti iskola
kimutatást készített az áttelepített családok elhelyezését, gondozását
vállaló szülőkről. A névsorban 35 személyt rögzítettek, akik között volt
szobafestő, gyári munkás, kőműves, hentes, postai altiszt, lakatos,
vendéglős és földműves. Néhányan teljes ellátást (Miskolczi Pál gyári
munkás, Josephus István lakatos), mások lakást, ebédet, lisztet adtak a
rászorulóknak.
1947. febr. 1-én a körzeti iskolafelügyelő Merva
Ferenc lett, aki a másik csabai iskola igazgatója volt. Az iskolába
ekkor 507 gyerek járt.
1947. május 27-én kelt levelében Csontai Győző
tanügyi tanácsos felkérte Várnagy Miklós igazgatót arra, hogy az újonnan
kialakított rákoscsaba-rákoskerti iskola kinevezett igazgatójának –
Tátray Ferencnek – segítsen az igazgatói teendők ellátásában.
1947 őszén megtörtént az igazgatóváltás. Faludy
Ferenc az új igazgató.
1947. jún. 18-án az iskolalátogatási módszeres
értekezlet eredménye szerint a háborús károkat helyreállították, az
iskola udvarát és környékét befásították. „Virágkultusz van. Kert
nincs.” A bútorzat erősen használt, de a célnak megfelelő. A szertárak
hiányosak, főként fizikás szerekben. A könyvtárakban fasiszta jegyzékben
foglalt könyv nincs, és iskolai távbeszélő sincs. Várnagy Miklós
gazdasági tárgyú cikkeket ír, Révfy István festőművész, képzőművészeti
kiállításon szerepelt, a rákoscsabai öreg cserkészcsapat vezetője, a
Szabd Népművelési Tanács tagja, Dr. Kerényiné a Zöldkereszt
Fiókszövetség ügyvezető elnöke, Faludy a termelő, értékesítő és
fogyasztási szövetkezet felügyelő bizottságának elnöke, a 48-as
bizottság alelnöke, a rákoscsabai méhészkör elnöke. A tantestület a téli
szünetben szociális munkával is foglalkozott. „A tanulók 70%-a ruhával,
cipővel, tanszerrel el van látva. A fegyelmi állapot kielégítő … napközi
otthon nincs … az osztálykormányzat kialakulóban…. 50 cserkész és 12
úttörő volt. … Az iskola tisztasága a gyerekek esztétikai nevelését
szolgálja. Itt meg kell jegyezni, hogy a leggondosabb tisztaságra való
törekvés mellett a gyermekek szegénysége, az udvarról bevitt por és az
olajozási nehézségek nagymértékben hátráltatják az ilyen törekvéseket. …
Tornaterem nincs, kevés felszerelés van.”
Az oktató munka érdekessége, hogy a környékbeli
nevezetességeket megtekintették. Voltak a helybeli gőzmalomban és
ecetgyárban, a rákoskeresztúri gumigyárban. |